|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 4 találat | lapozás: 1-4 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fazekas Pál 2003. március 6.Nagyszabású találkozót tartottak márc. 2-án Óteleken a megyei gazdaköri tagok és a farmerképző tanfolyam hallgatói. Az összejövetelen megjelent Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesvári szervezetének elnöke, Fazekas Pál egyetemi előadótanár, Szabó János mérnök is. A nagyszabású összejövetelen óteleki, keresztesi, újszentesi, gátaljai, zsombolyai, gyertyámosi, csenei, újvári, aurélházi, magyarszentmártoni gazdakörök tagjai vettek részt. /Talpai Gábor: Gazdakörök találkozója Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./2003. március 20.Kevesen remélték az elmúlt ötven esztendőben, hogy valaha még anyanyelvű oktatáson vehetnek részt a bánsági magyar gazdák. Ötvennégyen számot adhattak az eltelt hat hónap során szerzett ismeretekről. Ennyien vettek részt ugyanis az októberben Óteleken indított farmertanfolyamon. Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Temes megyei elnöke kezdeményezte az anyanyelvű oktatást. Azért Óteleken folyt az oktatás, mert az ottani gazdakör a legerősebbek egyike a megyében. Az előadók a temesvári Agráregyetem legjobb tanárai, illetve a megye legjobb szakemberei /dr. Albert Ferenc, Fazekas Pál, Mojzi Álmos doktorandusz, dr. Szatmáry Dezső, dr. Appeltauer Vilmos, Szabó János, Molnár Annamária./ voltak. A Bihar megyei Székelyhídról, Temesvárról, Ótelekről, Végvárról, Csenéről, Újvárról, Gyertyámosról, Gyérről, Újmosnicáról, Újszentesről, Keresztesről iratkoztak föl a tanfolyamhallgatók. /Sipos János: Gazdaoktatás anyanyelven. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./2012. június 16.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Novák Csaba Zoltán: SZ�?KELY �?S KOMMUNISTA Egy romániai magyar kommunista káder, Fazekas János életútja I-III. A párthoz feltétlenül huséges Fazekasnak volt némi mozgástere, amit a magyar közösség érdekében kamatoztatott. A kezdet [.] Az 1956-ban bekövetkezett általános bizalomvesztés után a pártvezetés új integrációs lehetoségeket kínált fel a magyar elitnek. A nomenklatúra különbözo szintjein új arcok jelentek meg, vagy a megbízhatóbb régi káderek látványos emelkedést produkáltak: Fazekas János, Fazakas Lajos, Gere Mihály, Koppándi Sándor, Király Károly, Uglár József. A Végrehajtó Bizottság póttagjai között már a hatvanas években ott találjuk azt a Fazekas Jánost és Gere Mihályt, akik a hatvanas évek végére látványos emelkedést produkáltak a párthierarchiában. A szigorúan központi irányítással muködo káderszelekció elsodleges szempontja az új vezetés iránti lojalitás volt. Ugyanakkor a végrehajtó-képesség, a különbözo helyszínek sajátosságainak ismerete is fontos tényezové vált. A párthierarchiában betöltött pozíció és az ebbol fakadó mozgástér szempontjából mindenképp Fazekas János volt a korszak egyik meghatározó magyar származású vezeto pártkádere. Fazekas a hatvanas, hetvenes években az állami és párthierarchiában is fontos pozíciókat foglalt el. 1954. április 19. és 1984. november 22. között a Központi Bizottság (KB) tagja, 1954. április 19. és 1965. március 22. között az RMP KB Titkárságának tagja, majd az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, késobb, 1974. november 28. és 1982. május 21. között az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja. Fazekas pályája rendkívül látványosan emelkedett. 1944-1947 között a párt területi instruktora volt ifjúsági szervezeti vonalon a Maros Tartományi szervezetnél. A jól teljesíto fiatal Fazekas 1948-ban már magasabb beosztású feladatot kapott. 1948-ban a KB instruktora lett, majd 1949-ben beválasztották az Ifjúmunkás Szövetség KB-ba is, amely már bukaresti tartózkodást is igényelt. Az ötvenes évek végétol aztán sorra következtek a különbözo beosztások, magas rangú pozíciók. A kezdetben az RMP KB keretén belül felelt az �?pítkezési-, Fogyasztási- és a Pártgazdasági Osztályokért majd 1961. március 25. és 1965. augusztus 20. között élelmezésügyi miniszter volt. Ceausescu hatalomra kerülése után a párthierarchiában is emelkedett, 1965. augusztus 21. és 1975. március 22. között a Minisztertanács alelnöki tisztségét töltötte be. 1974. március 22.-1980. március 29. között belkereskedelmi miniszter volt, majd 1975. március 22. és 1982. május 21. között a kormány miniszterelnök-helyettese volt. 1980-tól folyamatosan romlott a párthierarchián belüli helyzete. 1980. április 28. és 1982. május 21. között a használati cikkek gyártását koordináló bizottság tagja volt, majd 1982-tol elveszítette Ceausescu bizalmát. 1984-ben kikerült a KB-ból. Pályafutása során a legmagasabb állami kitüntetéseket is megkapta. [.]Fazekas 1926. február 16-án született Lupényban egy székely-magyar munkáscsaládban. A primer szocializációját biztosító közeget azonban a család elköltözése miatt nem a bányaváros biztosította, hanem egy székelyföldi kisváros, Székelykeresztúr. A Magyarandrásfalva és Székelykeresztúr által behatárolt tér több szempontból is meghatározó volt az ifjú Fazekas számára. Az itt és ekkor kialakult baráti, rokoni kapcsolatok a térségtol való fizikai elszakadás, a Bukarestbe költözés után sem szakadtak meg. A munkáscsaládból való származás, az inasévek majd a negyvenes évek közepétol kibontakozó baloldali mozgalom, valamint a székelykeresztúri tanítóképzo és gimnázium hangulata, világa meghatározó elemévé vált a fiatal Fazekas politikai identitásának is. Fazekas nem gyakorolta vallását, ugyanakkor nem is szakított vele. A nagyon fiatal, mindössze 17-18 éves, szinte még gyerek Fazekast az 1944 osze után új lehetoségek elé került kommunista mozgalom gyorsan magába szippantotta. Szekunder szocializációjára és politikai identitásának kialakulására a párt által, a tehetséges káderek kiképzésére létrehozott tanfolyamokon, pártiskolákban került sor. [.] Forradalom és ellenforradalom között. Fazekas János és az 1956-os események A bukaresti politikai ranglétrán egyre feljebb emelkedo Fazekas elso, nagyobb publicitást kapó megnyilvánulására az 1956-os magyarországi események erdélyi kihatása kapcsán került sor. A Politikai Bizottság teljhatalmú megbízottakat küldött ki a határmenti, vegyes lakosságú és politikailag érzékenyebbnek tartott tartományokba. Fazekas Jánost Marosvásárhelyre, a Magyar Autonóm Tartomány székhelyére küldték. A helyi pártszervek képviseloivel és a helyi értelmiségiekkel személyes kapcsolatban álló Fazekas megbízatása tehát abból állt, hogy az általa jól ismert terepen biztosítsa a nyugalmat, lefékezze az esetleges forradalmi megnyilvánulásokat. [.] Fazekas késobb is abban látta az 1956-os marosvásárhelyi szereplésének eredményességét, hogy sikerült lecsillapítania a kedélyeket és ezzel elejét venni, megakadályozni a tömeges letartóztatásokat. Miután Budapesten a felkelés fegyveres felkeléssé fajult, egy este jelentkezett nálam Bukarestbol egy securitatés tábornok, aki egy titkos postát hozott számomra. Kinyitottam a borítékot, amelyben egy hosszú lista (névjegyzék) volt 1000 személy nevével, akiket nacionalistáknak, revizionistáknak és rendszerellenes veszélyes politikai személynek nyilvánítottak és le kellett volna oket tartóztatni. (.) A listán szerepeltek: Gálfalvi Zsolt, Molter Károly, Székely János, Szabó Erno, Lohinszky Lóránt, Bács Ferenc stb. Fazekas visszaemlékezése szerint személyesen konzultált Gheorghiu Dej-zsel és ily módon sikerült megakadályoznia a letartóztatásokat. Fazekas tehát a párt szempontjából sikeresen kezelte 1956 októberében az elso tüneti jelenségeket Marosvásárhelyen. [.] Az 1958-ban kezdodo megszorítások nem igazolták ezt az utat, viszont a Ceausescu-féle nyitásban újra szerephez jutó, 1956-ban a meghurcolás helyett a hatalommal való kompromisszumot kereso és választó értelmiségiek egy része ismét Fazekas példájának követésében látta éppen aktuális sikerességük egyik kulcsmomentumát. Transindex.ro 2013. február 25.Sikeres partnertalálkozó OrosházánÖsszekovácsolni mindazt, amit a történelem szétszaggatott Szombaton délelőtt az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium aulájában került sor A helyi hagyományos termékek és rendezvények szerepe a falusi turizmus fejlesztésébenelnevezésű HURO/1001/213/2.1.2 – FEDERTO pályázat negyedik rendezvényére, a projektben részt vevő Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Kara, az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, valamint az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete határon átívelő együttműködési program keretében. Ezzel párhuzamosan, a Gimnázium sportcsarnokában VII. alkalommal szervezték meg a VII. Orosházi Hagyományok Ízek rendezvényt. A partnertalálkozó megnyitójában Brlázs Róbert projektmenedzser köszöntötte az egybegyűlteket, név szerint megemlítve a később felszólaló illusztris személyiségeket. Köszöntőjét követően dr. Jakab István MAGOSZ elnököt, az Országgyűlés alelnökét kérte a mikrofonhoz. Az elnök beszédében kiemelt fontosságúnak tartotta a Kárpát-medencei magyar gazdák együttműködésének a kibontakozását, aminek az ötlete Horváth Józsefnek, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnökének köszönhető. Dr. Dancsó József orosházi polgármester köszöntőjét követően kiemelte: néhány évvel ezelőtt, amikor Orosházán eldöntötték a Kárpát-medencei együttműködési fórum létrehozását, sokan megmosolyogták őket, a mostani találkozó viszont az ötletgazda, illetve a szervezők állhatatosságát dicséri, amihez további sok sikert kívánt. Ahhoz, hogy Orosházán összekovácsolhassák, amit a történelem szétszaggatott. Horváth József, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnöke, miután üdvözölte a résztvevőket, ismertette: a Gimnázium sportcsarnokában zajló nagyszabású, VII. Orosházi Hagyományos Ízek nemzetközi rendezvény bírái több mint 70 fajta pálinka közül választják ki a legjobbakat, illetve 12 böllércsapat, köztük a Temes megyei Pusztakeresztúr és Újszentes, valamint az Arad megyei Kisiratos csapatai is gyúrják a kolbásznak valót. A továbbiakban Dedák Angéla turisztikai referens tartott előadást a turizmus Békés megyei helyzetéről, kiemelt fontosságot tulajdonítva a romániai turistáknak. Ezt követően dr. Bodnár Károly, a Szegedi Tudományegyetem dékánja értekezett a turizmus Csongrád megyei helyzetéről, párhuzamot vonva az EU nyugati, valamint a keleti része közötti fejlettségi színvonalak között. Kocsik József, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke örömének adott hangot, amiért megismerkedhetett a partnerekkel, akikkel gyümölcsöző együttműködésben vehetett részt, aminek az eredményeként ígéretes jövő vár a Kárpát-medencei magyar gazdákra. Horváth Levente Arad megyei kormánymegbízott alapos felkészültségről tett tanúbizonyságot, amikor adatokkal alátámasztva vázolta a román mezőgazdaság kibontakozási lehetőségeit. Dr. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke magyarul és románul elmondott értekezésében arról a kiadványról beszélt, amelyikben összegeznék a jelen pályázat által a helyi hagyományos termékek és rendezvények szerepéről, illetve a falusi turizmusban játszott jelentőségük kapcsán kidolgozott tanulmányokat, kísérleti eredményeket közlik majd, didaktikai céllal. Dr. Petelean Doruţ, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem tanára, aki egyben az ottani Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója is, Fazekas Pál egyetemi tanár tolmácsolásában a rendszerváltás előtti, Temes megyében történt rizstermelés jó minőségéről, illetve jelenlegi elsorvadásáról beszélt. Marossy Zoltán Temes megyei kormánybiztos hozzászólásában meghökkentő kijelentést tett: 1990-ben nem a forradalom sikere miatti rendszerváltás történt, hanem véget ért a Nyugat és Kelet között dúlt gazdasági és információs III. világháború, amit a Nyugat megnyert. Most viszont, függetlenül attól, hogy Magyarország mindkét világégést elveszítette, Románia viszont mindkettőt megnyerte, mindketten a vesztesek esélytelenségével indulnak az EU nyugati részével megküzdeni a piacokért. Ebben a küzdelemben csak akkor győzhetnek, ha összefognak. A hozzászólásokat követően került sor a kiállított termékek bemutatójára, melynek során megtekintették az Orosházi Asztalos Pékség különféle kenyér- és péksütemény-fajtáit. Temes megyéből De János húskészítményeket, ugyancsak Temes megyéből Dózsa Sándor rékási fehér- és vörösborokat mutatott be. A Csongrád megyei Ökofarm a szokásos állati terményeket, öko-készítményeket állított ki; ugyancsak Csongrád megyéből Bereczné Lázár Nóra a hímes tojások széles választékát mutatta be. Az Arad megyei Varsánd népes küldöttsége a Varga Erzsébet által sütött kulcsos kalácsot kínálta kóstolásra, míg Csipkár Imre és felesége a maguk által termesztett paprikaőrleményt kínálták eladásra; Nagyzerindről Szénási Ferenc a mézeskalácsok széles választékával lepte meg a látogatókat. Tornyáról a Pro Pir Kult Egyesület nevében Suttyák András bemutatta a helyi szokások szerinti szövést, fonást, kemencés lángos- és kenyérsütés termékeit, de disznóvágás időszaka lévén, eredeti hájaskiflivel, sőt szilvapálinkával is kínálgatta a látogatókat. A termékbemutatót követően Brlázs Róbert projektmenedzser tartott összegző értékelést. A közös ebédet követően sor került a partnermenedzsment értekezletére, ahol kiértékelték a találkozó eseményeit, eredményeit, de megbeszélték a projektzáró értekezlet részleteit is. A partnertalálkozó a várt eredményeken túl azért is sikeresnek mondható, mert a két országbeli, a négy megyebeli magyar gazdálkodók, vállalkozók ismerősként, barátként újratalálkozhattak, teret nyitva az együtt gondolkodásra, a gyümölcsöző együttműködésre. Balta János Nyugati Jelen (Arad), lapozás: 1-4
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
